?²õ²õ³ú±ð´Ú´Ç²µ±ô²¹±ô¨®£ºMint mindannyian tudjuk, a k?b¨¢ny¨¢szati ¨¹zemvonalban a t?rt k? feldolgoz¨¢sa ¨¢ltal¨¢ban durva ¨¦s finom t?r¨¦s kombin¨¢ci¨®j¨¢val t?rt¨¦nik. A folyamat sor¨¢n...

Mint mindenki tudja, a k?b¨¢ny¨¢szati ¨¹zemvonalban a t?r?tt k? feldolgoz¨¢sa ¨¢ltal¨¢ban durva ¨¦s finom t?r¨¦s kombin¨¢ci¨®j¨¢val t?rt¨¦nik. A durva t?r¨¦s sor¨¢n a felhaszn¨¢l¨®k gyakran fogj¨¢k a fogas z¨²z¨®t v¨¢lasztani, de sok felhaszn¨¢l¨® a finom z¨²z¨¢s folyamat¨¢ban fog zavarba j?nni. Melyik az ¨¹t? z¨²z¨® ¨¦s a k¨²pos z¨²z¨®? Ism¨¦telt megfontol¨¢s ut¨¢n is neh¨¦z eld?nteni.
Val¨®j¨¢ban az ¨¹t?- ¨¦s a k¨²pos t?r? m¨¢sodlagos t?r?g¨¦pek. A kett? k?z?tti k¨¹l?nbs¨¦g a megjelen¨¦s¨¹kben ¨¦s a m?k?d¨¦si elv¨¹kben rejlik.
El?sz?r is a t?r¨¦s elve k¨¹l?nb?zik. Az ¨¹tk?z¨¦ses t?r? az ¨¹tk?z¨¦ses t?r¨¦s elv¨¦t alkalmazza. A nyersanyag a t¨¢pl¨¢l¨¢si ny¨ªl¨¢sb¨®l bejutva, a kalap¨¢cs ¨¦s a visszapattan¨® lemez k?z?tt ism¨¦tl?d?en t?r?dik ¨¦s z¨²z¨®dik, m¨ªg form¨¢zott darabokk¨¢ nem alakul. A k¨²pos t?r? r¨¦tegzett ¨¦s z¨²z¨® t?r¨¦st v¨¦gez. ?lland¨®an a t?r?fal fel¨¦ mozogva, a k?zt¨¹k szorult anyagot ?sszenyomva porlasztja.
²Ñ¨¢²õodszor, a kil¨²g¨ªt¨¢s szemcsem¨¦ret-eloszl¨¢sa elt¨¦r?. Az ¨¹t??rl? bizonyos mikroform¨¢z¨® hat¨¢sokkal rendelkezik, a kapott anyag ¨¦les ¨¦s sz?gletes, a szemcseforma j¨®, ami az ¨¹t??rl? m?k?d¨¦si elv¨¦b?l is ad¨®dik; a k¨²pos t?r¨¦s durva, k?zepes, finom, szuperfinoma stb. t¨ªpus¨² modellekre oszthat¨®, a t?rt anyag finomabb ¨¦s por¨®zusabb, de a piacon sz¨¦les k?rben elterjedt az alacsony energiafogyaszt¨¢sa ¨¦s alacsony zajszintje miatt.

Harmadikk¨¦nt a feldolgoz¨¢si kapacit¨¢s k¨¹l?nb?zik. Az ¨¹t??rlem¨¦ny-t?r? kisebb feldolgoz¨¢si kapacit¨¢ssal rendelkezik, mint a k¨²pos t?r?, de a k¨¦sz term¨¦k j¨® szemcsem¨¦ret?, ¨¦s ¨¢ltal¨¢ban kis ¨¦p¨ªt?anyagokhoz vagy ¨¦p¨ªt¨¦si projektekhez alkalmas. A k¨²pos t?r? er?s feldolgoz¨¢si kapacit¨¢ssal rendelkezik, ¨¦s nagy¨¹zemi ¨¢sv¨¢nyfeldolgoz¨¢si projektekben haszn¨¢latos.
Negyedik¨¦nt a bemeneti k?lts¨¦gek k¨¹l?nb?znek. A felhaszn¨¢l¨® sz¨¢m¨¢ra a t?r?g¨¦p ¨¢raj¨¢nlata is kulcsfontoss¨¢g¨² szempont. Az ¨¢ltal¨¢nos hat¨¢s¨¹t¨¦ses t?r?g¨¦p olcs¨®bb a k¨²pos t?r?g¨¦pn¨¦l, ¨¦s a kezdeti bemeneti k?lts¨¦g kicsi, de t?bb s¨¦r¨¹l¨¦keny alkatr¨¦sze van, ¨¦s a k¨¦s?bbi ellen?rz¨¦si munk¨¢k bonyolultabbak lesznek; a g¨¦p ¨¢ra magasabb lesz. A g¨¦p esetleg magas bemeneti k?lts¨¦ggel rendelkezik az elej¨¦n, de er?s feldolgoz¨¢si kapacit¨¢ssal, kevesebb kop¨®alkatr¨¦sszel ¨¦s stabil m?k?d¨¦ssel rendelkezik a k¨¦s?bbi szakaszban. Hossz¨² t¨¢von is j¨® v¨¢laszt¨¢s.
A fenti k¨¹l?nbs¨¦gek mellett a felhaszn¨¢l¨®nak figyelembe kell vennie a feldolgozott anyagokat is. P¨¦ld¨¢ul m¨¦szk?, m¨¦szk? ¨¦s egy¨¦b, k?zepesn¨¦l puh¨¢bb anyagok feldolgoz¨¢s¨¢hoz ¨¹t?z¨²z¨®t v¨¢laszthat; viszont folyami kavics, gr¨¢nit, k?zett?rmel¨¦k stb. feldolgoz¨¢s¨¢hoz, a kem¨¦nyebb anyagokn¨¢l k¨²pos z¨²z¨®kat ¨¦rdemes m¨¦rlegelni.