?²õ²õ³ú±ð´Ú´Ç²µ±ô²¹±ô¨®£ºMindannyian tudjuk, hogy a koh¨¢szati, b¨¢ny¨¢szati, vegyi, cement- ¨¦s egy¨¦b ipari ¨¢gazatokban rengeteg hullad¨¦kanyagot kell feldolgozni ?rl?g¨¦ppel.
Mindannyian tudjuk, hogy a koh¨¢szati, b¨¢ny¨¢szati, vegyi, cement- ¨¦s egy¨¦b ipari ¨¢gazatokban rengeteg hullad¨¦kanyagot kell feldolgozni ?rl?g¨¦ppel. Az aggreg¨¢tumok el?¨¢ll¨ªt¨¢s¨¢hoz n¨¦lk¨¹l?zhetetlen berendez¨¦sk¨¦nt
M¨¢r a kezdeti korban is megjelentek egyszer? ?rl?eszk?z?k. Az emberi civiliz¨¢ci¨® fejl?d¨¦s¨¦vel ez a legegyszer?bb t?r?g¨¦p is ¨¢tesett a k¨¦zi, a g?z- ¨¦s a g¨¦pi intelligenci¨¢j¨² korszakok evol¨²ci¨®j¨¢n. Vagyis a t?r?g¨¦pek modern ipari fejl?d¨¦se megfigyelhet?.
M¨¢r i.e. 2000-ben K¨ªn¨¢ban is megvolt a legfontosabb t?r?eszk?z ¨C a Chu Jiu, egy jelent?s gabona h¨¦jol¨¢sra szolg¨¢l¨® eszk?z. ?s k¨¦s?bb, i.e. 200 ¨¦s 100 k?z?tt ped¨¢los v¨¢ltozata is kialakult. B¨¢r ezek az eszk?z?k nem vetekedhetnek a mai elektromos berendez¨¦sekkel, a t?r?g¨¦p protot¨ªpus¨¢t k¨¦pviselik, ¨¦s a t?r¨¦s m¨®dja tov¨¢bbra is szakaszos.
Az ¨¢llati er?m? ?rl?malma folyamatosan ?r?lte azokat az eszk?z?ket, amelyeket az emberis¨¦g a legkor¨¢bbi id?szakban haszn¨¢lt. A m¨¢sik a hengermalom (amely k¨¦s?bb jelent meg, mint az ¨¢llati).
K¨¦t ¨¦vsz¨¢zaddal k¨¦s?bb, e k¨¦t eszk?z alapj¨¢n Du Yu, egy ?si k¨ªnai, v¨ªzer?m?vel hajtott malmot fejlesztett ki, mellyel a z¨²z¨¢si hat¨¦konys¨¢g ¨²j szintre emelkedett. A gabona feldolgoz¨¢s¨¢n t¨²l fokozatosan m¨¢s anyagok apr¨ªt¨¢s¨¢ra is alkalmazt¨¢k ezeket az eszk?z?ket.
Az ¨¢llati er?m?helye
A 19. sz¨¢zad el?tt a vil¨¢g orsz¨¢gai m¨¦g mindig a hagyom¨¢nyos k¨¦zi m¨®dszereket haszn¨¢lt¨¢k az anyagok ?°ù±ô¨¦²õ¨¦re ¨¦s szit¨¢l¨¢s¨¢ra. A t¨¢rsadalom ¨¦s a technol¨®gia fejl?d¨¦s¨¦vel azonban ez a k¨¦zi m¨®dszer m¨¢r nem tudta kiel¨¦g¨ªteni a termel¨¦s ig¨¦nyeit.
A g?z- ¨¦s villamos korszak megjelen¨¦se azonban mindent megv¨¢ltoztatott.
Az emberek elkezdt¨¦k ismerni a g¨¦peket, ¨¦s elkezdt¨¦k kifejleszteni a k¨¦zi munka helyett haszn¨¢lhat¨® ?rl?- ¨¦s szit¨¢l¨® berendez¨¦seket.
1806-ban egy g?zg¨¦ppel hajtott hengeres ?rl?g¨¦p jelent meg.
A g?zg¨¦pkorszak z¨²z¨®ja a ralin
1858-ban E.W. Black amerikai feltal¨¢lt egy sziklaapritat¨® ¨¢llkapcsos z¨²z¨®t.
Az els? ¨¢llkapcsos z¨²z¨®t az amerikai E.W. Black tervezte ¨¦s gy¨¢rtotta a vil¨¢gon.
Az ¨¢llkapcsos z¨²z¨® szerkezete kett?s konzolos t¨ªpus¨² (egyszer? leng? t¨ªpus¨²). Mivel egyszer? szerkezet?, k?nnyen gy¨¢rthat¨® ¨¦s karbantarthat¨®, megb¨ªzhat¨®an m?k?dik, kis t¨¦rfogat¨² ¨¦s alacsony, ez¨¦rt m¨¦g mindig sz¨¦les k?rben haszn¨¢lj¨¢k k¨¹l?nb?z? anyagok, p¨¦ld¨¢ul k¨¹l?nf¨¦le ¨¦rcek, old¨®szerek, salak, ¨¦p¨ªt?k?vek ¨¦s m¨¢rv¨¢ny ?°ù±ô¨¦²õ¨¦re.
1878-ra az amerikaiak kifejlesztettek egy folyamatos forg¨®mozg¨¢s¨² t?r?g¨¦pet; a termel¨¦kenys¨¦ge sokkal nagyobb, mint az id?szakos fogazott t?r?g¨¦pek¨¦.
Az amerikai tal¨¢lm¨¢ny¨² forg¨®t?r?
1895-ben az amerikai William feltal¨¢lta az alacsonyabb energiafogyaszt¨¢s¨² ¨¹t? t?r?t.
A termel¨¦kenys¨¦g folyamatos fejl?d¨¦s¨¦vel a fogazott t?r? nem tudta teljes m¨¦rt¨¦kben kiel¨¦g¨ªteni a t?r¨¦stechnika ig¨¦nyeit. Ez¨¦rt az emberek hat¨¦konyabb ¨¹t? t?r?t terveztek.
Az ¨¹t? t?r? kifejleszt¨¦se a 1950-es ¨¦vekig ny¨²lik vissza, amikor a t?r?g¨¦p szerkezete ...
1924-ig a n¨¦metek fejlesztettek ki el?sz?r egy- ¨¦s k¨¦tszeres rotoros ¨¹t??rl?t.
1942-ben, a m¨®kusker¨¦k-t?r? szerkezeti jellemz?ire ¨¦s m?k?d¨¦si elv¨¦re t¨¢maszkodva, Andreson feltal¨¢lta az AP sorozat¨² ¨¹t?-t?r?t, amely hasonl¨ªt a modern ¨¹t?-t?r?kh?z.
A g¨¦p viszonylag nagy anyagokkal nagy termel¨¦kenys¨¦ggel tud b¨¢nni. Egyszer? szerkezete jobb karbantart¨¢st tesz lehet?v¨¦, ez¨¦rt ez a t¨ªpus¨² ¨¹t?-t?r? gyorsan fejl?d?tt.
1948-ra egy amerikai c¨¦g kifejlesztett egy hidraulikus k¨²pos t?r?t, amelyet az¨®ta az ipari ter¨¹leteken haszn¨¢lnak.
A vil¨¢g els? k¨²pos t?r?j¨¦t eredetileg a Symons testv¨¦rek k¨¦sz¨ªtett¨¦k (Symons k¨²pos t?r?).
Hidraulikus k¨²pos t?r?g¨¦p
A t?r¨¦stechnika egyre t?k¨¦letesebb elm¨¦let¨¦vel ¨¦s a tudom¨¢ny ¨¦s technika tov¨¢bbi fejl?d¨¦s¨¦vel egym¨¢s ut¨¢n jelennek meg a k¨¹l?nb?z? nagy teljes¨ªtm¨¦ny? t?r?g¨¦pek. Nagym¨¦rt¨¦kben jav¨ªtott¨¢k a t?r¨¦s hat¨¦konys¨¢g¨¢t.
A k¨¹l?nb?z? ipar¨¢gaknak elt¨¦r? term¨¦kig¨¦nyei vannak, ez¨¦rt k¨¹l?nb?z? m?k?d¨¦si elvek szerint jelentek meg k¨¹l?nb?z? t?r?g¨¦pek, mint p¨¦ld¨¢ul a rezg?malom, homokmalom ¨¦s kolloidmalom.
M¨¢r az 1970-es ¨¦vekben kifejlesztettek nagy forg¨®t?r?g¨¦peket, melyek ¨®r¨¢nk¨¦nti 5000 tonna teljes¨ªtm¨¦ny?ek ¨¦s 2000 millim¨¦teres anyag¨¢tm¨¦r?vel rendelkeztek.
Ugyanakkor a t?r?g¨¦p mobilit¨¢s¨¢nak fokoz¨¢s¨¢ra kifejlesztett¨¦k a mobil t?r?- ¨¦s szit¨¢l¨® ¨¹zemet, amely rugalmasan m?k?dik a gyors ¨¢thelyez¨¦si ter¨¹leteken, ¨¦s rendk¨ªv¨¹l n¨¦pszer?.
K¨ªna csak az 1950-es ¨¦vekben kezdett t?rmel¨¦kk¨¦pz? g¨¦peket gy¨¢rtani. A hazai ¨¹t? t¨ªpus¨² t?rmel¨¦kk¨¦pz?k 1980 el?tt korl¨¢tozottan voltak el¨¦rhet?ek, f?leg k?zepes ¨¦s kem¨¦ny anyagok, mint a sz¨¦n ¨¦s a m¨¦szk? feldolgoz¨¢s¨¢ra. Az 1980-as ¨¦vek v¨¦g¨¦ig K¨ªna KHD t¨ªpus¨² kem¨¦ny k?zet apr¨ªt¨®kat vezetett be, amelyek bet?lt?tt¨¦k a hazai hi¨¢nyt. De a fejlett orsz¨¢gok m?g?tt tov¨¢bbra is t?bb mint 20 ¨¦vvel maradt le.
Hazai r?gz¨ªtett t?rmel¨¦kk¨¦pz?-sz?r¨¦si gy¨¢rt¨®sor
Azonban a 21. sz¨¢zad ut¨¢n K¨ªna t?rmel¨¦kk¨¦pz? berendez¨¦sei rendk¨ªv¨¹l gyors fejl?d¨¦snek indultak, ¨¦s a K¨ªna ¨¦s a nemzetk?zi fejlett szint k?z?tti k¨¹l?nbs¨¦g fokozatosan cs?kkent.
°´Ç²Ô³ú³Ü±ô³Ù¨¢³¦¾±¨®
Megold¨¢s K¨¦r¨¦se