?²õ²õ³ú±ð´Ú´Ç²µ±ô²¹±ô¨®£ºA szita a rezg? szita nagyon fontos r¨¦sze. A megfelel? kiv¨¢laszt¨¢sa ¨¦s haszn¨¢lata k?zvetlen¨¹l befoly¨¢solja a k¨¦szterm¨¦k oszt¨¢lyoz¨¢s¨¢t ¨¦s min?s¨¦g¨¦t.
A szita a rezg? szita nagyon fontos r¨¦sze.a rezg?k¨¦perny?. A megfelel? kiv¨¢laszt¨¢sa ¨¦s haszn¨¢lata k?zvetlen¨¹l befoly¨¢solja a k¨¦szterm¨¦k oszt¨¢lyoz¨¢s¨¢t ¨¦s min?s¨¦g¨¦t. A szita haszn¨¢latakor azonban gyakran el?fordul, hogy a anyagok elt?m¨ªtik a szita h¨¢l¨®t, ¨¦s ez¨¢ltal k¨¢ros¨ªtj¨¢k a szit¨¢t, k¨¹l?n?sen, ha a szita h¨¢l¨®ja apr¨®, ez a jelens¨¦g gyakori.

A sz?r?v¨¢szon elt?m?d¨¦s¨¦nek gyakori okai
A sz?r?v¨¢szon lyukainak elt?m?d¨¦s¨¦t els?sorban az al¨¢bbi 5 t¨¦nyez? okozza:
¢Å A sz?rt anyag nagy mennyis¨¦g?, nagym¨¦ret? anyagr¨¦szecsk¨¦t tartalmaz (a sz?r?h¨¢l¨® m¨¦ret¨¦hez k?zeli). A k?anyagok sz?r¨¦se sor¨¢n ezek a r¨¦szecsk¨¦k a h¨¢l¨®ban ragadnak, ¨¦s nem tudnak sim¨¢n ¨¢thaladni a szit¨¢n, ami elt?m?d¨¦st okoz, amit kritikus elt?m?d¨¦snek nevez¨¹nk.
¢Æ A sz?rt anyag t¨²l keveredik.
¢Ç A sz?r¨¦s sor¨¢n t?bb lapos k?anyag van jelen. A t?r? vagy a k? maga miatt sok lapos k?anyag van jelen.
A sz?r? ac¨¦lhuzal¨¢nak ¨¢tm¨¦r?je t¨²l vastag.
¢É A sz?rt anyag magas nedvess¨¦gtartalm¨², ¨¦s viszk¨®zus anyagokat tartalmaz, mint p¨¦ld¨¢ul az iszap ¨¦s a homok. Mivel a k?anyagokban sok az iszap, amikor a fel¨¹letet v¨ªzzel kell mosni, a finom szemcs¨¦s k? a v¨ªz k?zrem?k?d¨¦s¨¦vel ?ssze¨¢ll agglomer¨¢tumokk¨¢, ami nehez¨ªti az anyag sz?r¨¦s¨¦t ¨¦s elz¨¢r¨®d¨¢st okoz.
Meg kell jegyezni, hogy a r?gz¨ªtett h¨¢l¨®szerkezet? sz?r? nem k¨¦pes hat¨¦konyan legy?zni a kritikus anyagr¨¦szecsk¨¦k sz?r?n val¨® elz¨¢r¨®d¨¢s¨¢t, ami a rezg?sz?r? alacsony sz?r¨¦si hat¨¦konys¨¢g¨¢hoz vezet. ?ltal¨¢noss¨¢gban elmondhat¨®, hogy a sz?r¨¦si...
A k¨¦perny? dugul¨¢sa megold¨¢sa
A fenti blokkol¨¢si probl¨¦m¨¢nak hat¨¦kony megold¨¢sa ¨¦rdek¨¦ben el¨¦rhetj¨¹k az anti-blokkol¨¢si hat¨¢st a k¨¦perny? h¨¢l¨®szerkezet¨¦nek form¨¢j¨¢nak megv¨¢ltoztat¨¢s¨¢val.
¢Å A konstrukci¨®s k?vetelm¨¦nyek teljes¨ªt¨¦se mellett deform¨¢ljuk a h¨¢l¨®t, ¨¦s bizonyos ar¨¢ny¨² t¨¦glalap alak¨² lyukakat alkalmazunk. P¨¦ld¨¢ul a kor¨¢bban el?¨ªrt 3,5 mm * 3,5 mm-es h¨¢l¨®t 3,5 mm * 4,5 mm-es t¨¦glalap alak¨² lyukra v¨¢ltoztatjuk (ahogy az ¨¢br¨¢n l¨¢that¨®). A h¨¢l¨® ir¨¢nya azonban elt¨¦r?, ami befoly¨¢solhatja a sz?r¨¦si hat¨¦konys¨¢got vagy a sz?r? ¨¦lettartam¨¢t.

¢Æ A gy¨¦m¨¢nt alak¨² h¨¢l¨®s szerkezet? (a k¨¦pen l¨¢that¨®) blokkol¨®erny? alkalmaz¨¢sa. Ez a fajta erny? k¨¦t, kis rezg¨¦sekkel rendelkez? erny?b?l ¨¢ll, ami j¨® blokkol¨® hat¨¢st biztos¨ªt.

¢Ç A k¨¦perny? blokkol¨® hat¨¢s¨¢nak tov¨¢bbi jav¨ªt¨¢sa ¨¦rdek¨¦ben egyes gy¨¢rt¨®k h¨¢romsz?g alak¨² lyuk¨² blokkol¨® k¨¦perny?t vezettek be (a lenti ¨¢br¨¢n l¨¢that¨®). Ennek a k¨¦perny?nek a jellemz?je a k¨¦t szomsz¨¦dos k¨¦perny?s¨¢v, amelyek k?z¨¹l az egyik statikus, a m¨¢sik mozg¨®.

A n¨¦gyzetr¨¢csos, t¨¦glalapr¨¢csos ¨¦s h¨¢romsz?gr¨¢csos k¨¦perny?k teljes¨ªtm¨¦ny¨¦nek ?sszehasonl¨ªt¨¢sakor a 2. t¨¢bl¨¢zatb¨®l kit?nik, hogy a h¨¢romsz?g alak¨² lyuk¨² k¨¦perny? a kis m¨¦ret?, nagy sz?r¨¦si hat¨¢sfok¨² ¨¦s nem k?nnyen elt?m?d? k¨¦perny?k el?nyben r¨¦szes¨ªtett megold¨¢sa.

A k¨¦perny? a haszn¨¢lat sor¨¢n k¨¹l?nb?z? okok miatt blokkolhatja a h¨¢l¨®t. A blokkol¨¢s megold¨¢s¨¢nak m¨®dja a k¨¦perny? h¨¢l¨®j¨¢nak kiterjeszt¨¦se egy k¨¦tdimenzi¨®s fix lyukb¨®l egy h¨¢romdimenzi¨®s v¨¢ltoz¨® h¨¢l¨®v¨¢. A k¨ªs¨¦rletek azt mutatj¨¢k, hogy ez egy nagyon hat¨¦kony m¨®dszer, k¨¹l?n?sen 5 mm alatti r¨¦szecsk¨¦j? anyagok sz?r¨¦s¨¦n¨¦l, mivel hat¨¦konyan cs?kkenti az anyagblokkol¨®d¨¢s el?fordul¨¢s¨¢t.
Term¨¦szetesen a rezg?sz?r? telep¨ªt¨¦se sor¨¢n figyelmet kell ford¨ªtani a sz?r? telep¨ªt¨¦si min?s¨¦g¨¦re, hogy a sz?r? mindig feszes ¨¢llapotban legyen, elker¨¹lve a nem megfelel?en feszes sz?r? okozta m¨¢sodlagos rezg¨¦st.





















