?²õ²õ³ú±ð´Ú´Ç²µ±ô²¹±ô¨®£º4,75 mm-n¨¦l kisebb szemcsem¨¦ret? r¨¦szecsk¨¦k, de nem tartalmaznak puha ¨¦s id?j¨¢r¨¢si hat¨¢sok miatt lepusztult r¨¦szecsk¨¦ket, amelyek k?zetekb?l, ¨¹led¨¦kekb?l vagy ipari hullad¨¦kokb¨®l sz¨¢rmaznak.
4,75 mm-n¨¦l kisebb szemcsem¨¦ret?, de puha ¨¦s id?j¨¢r¨¢si hat¨¢sok ¨¢ltal lepusztult r¨¦szecsk¨¦ket nem tartalmaz¨®, k?zetb?l, hullad¨¦kb¨®l vagy ipari hullad¨¦kokb¨®l mechanikai ?°ù±ô¨¦²õ ¨¦s sz?r¨¦s ut¨¢n, talajelt¨¢vol¨ªt¨¢s ut¨¢ni kezel¨¦ssel el?¨¢ll¨ªtott anyag, k?zismert nev¨¦n g¨¦pi homok. A g¨¦pi homokban a 75 ¦Ìm-n¨¦l kisebb szemcsem¨¦ret? r¨¦szecsk¨¦ket k?pornak nevezz¨¹k.
Hasznos a k?por a g¨¦pi homokban? Hogyan lehet szab¨¢lyozni a k?por tartalm¨¢t? ?me a v¨¢laszok.



A g¨¦pi homokban tal¨¢lhat¨® k?por 4 form¨¢ja
Ingyenes por: A k?por r¨¦szecsk¨¦i nem tapadnak egym¨¢shoz, ¨¦s nem sz¨ªv¨®dnak fel a homokszemcs¨¦k felsz¨ªn¨¦n, szabadon mozoghatnak a sz¨¦l ¨¦s a gravit¨¢ci¨® hat¨¢s¨¢ra.
(2) Agglomer¨¢lt por: A k?por r¨¦szecsk¨¦i szorosan agglomer¨¢l¨®dnak, nagyobb m¨¦ret? k?por agglomer¨¢tumot k¨¦pezve, ¨¦s a r¨¦szecsk¨¦k egym¨¢shoz tapadnak ¨¦s aggreg¨¢l¨®dnak. Ezt a fajta k?por agglomer¨¢tumot a hagyom¨¢nyos porv¨¢logat¨® berendez¨¦sek nehezen t¨¢vol¨ªtj¨¢k el a nagy r¨¦szecskem¨¦ret ¨¦s a t?meg miatt.
(3) Tapad¨® por: A nagyobb szemcsem¨¦ret? homok fel¨¹let¨¦n k?porr¨¦szecsk¨¦k tapadnak. Ha a homokszemcse fel¨¹lete viszonylag sima, a k?porr¨¦szecsk¨¦ket mechanikai er? hat¨¢s¨¢ra k?nnyen elt¨¢vol¨ªthat¨®, m¨ªg ha a homokszemcse fel¨¹lete egyenetlen, a k?porr¨¦szecsk¨¦k ¨¦s a homokszemcs¨¦k szorosan tapadnak egym¨¢shoz, ¨ªgy ¨¢ltal¨¢nos mechanikai m¨®dszerekkel nehezen v¨¢laszthat¨®ak el.
(4) Reped¨¦sekben l¨¦v? por: A homokszemek felsz¨ªn¨¦n gyakran tal¨¢lhat¨®k term¨¦szetes vagy mechanikai ¨²ton keletkezett, t¨ªz-sz¨¢z mikrom¨¦teres sz¨¦less¨¦g? reped¨¦sek. Ezeket a reped¨¦seket gyakran nagy mennyis¨¦g? k?por t?lt ki. Ez a leghat¨¦konyabb m¨®dja a k?por tapad¨¢s¨¢nak.
A k?por szerepe a g¨¦pi gy¨¢rt¨¢s¨² homokbetonban
1, hidrat¨¢ci¨®
Tanulm¨¢nyok kimutatt¨¢k, hogy a hidrat¨¢ci¨® korai szakasz¨¢ban k¨¦pz?d?tt ettringit a k¨¦s?bbi szakaszban monoszulf¨¢t-kalcium-szulf¨®alumin¨¢tt¨¢ alakul, ami cs?kkenti a cement erej¨¦t, de a k?port tartalmaz¨® adal¨¦kanyagok ...
2. kit?lt? hat¨¢s
A k?por kit?lti a beton ¨¹reg¨¦t, ¨¦s t?lt?anyagk¨¦nt szolg¨¢l a beton s?r?s¨¦g¨¦nek n?vel¨¦s¨¦re, ezzel inert adal¨¦kanyagk¨¦nt m?k?dik. A kis mennyis¨¦g? k?t?anyag ¨¦s a kever¨¦k gyenge teljes¨ªtm¨¦nye vonatkoz¨¢s¨¢ban hat¨¦konyan kompenz¨¢lhat¨® k?zepes ¨¦s alacsony szil¨¢rds¨¢g¨² g¨¦pi homokbeton alkalmaz¨¢s¨¢val.
3. v¨ªzmegk?t? ¨¦s s?r¨ªt? hat¨¢s
A g¨¦pi homokbeton k?port tartalmaz, ami cs?kkenti a betonkever¨¦k sz¨¦tv¨¢l¨¢s¨¢nak ¨¦s a v¨ªzelv¨¢laszt¨¢s¨¢nak kock¨¢zat¨¢t. Mivel a k?por k¨¦pes a betonban l¨¦v? vizet felsz¨ªvni,
B¨¢r a k?por fontos szerepet j¨¢tszik a g¨¦pi homokbetonban, nem min¨¦l t?bb, ann¨¢l jobb. Tanulm¨¢nyok kimutatt¨¢k, hogy a k?por mennyis¨¦ge megfelel?nek kell, hogy legyen. A g¨¦pi homok k?por¨¢nak f? ?sszetev?je a kalcium-karbon¨¢t, de a hidrat¨¢ci¨®s hat¨¢sa nem korl¨¢tlan, ¨¦s a cement ?sszet¨¦tel¨¦t?l is f¨¹gg. Ha a k?por tartalma t¨²l magas, nem kedvez a kavics ¨¦s a cement tapad¨¢s¨¢nak, mert szabad k?por jelenik meg a cementben vagy az interf¨¦sz ¨¢tmeneti z¨®n¨¢j¨¢ban, ez¨¢ltal cs?kkentve a beton teljes¨ªtm¨¦ny¨¦t.
G¨¦pgy¨¢rt¨¢s¨² homok k?por-tartalm¨¢nak szab¨¢lyoz¨¢sa
A konstrukci¨®s tervdokument¨¢ci¨® k?vetelm¨¦nyei szerint, a sz¨¹ks¨¦ges k?por-tartalom el¨¦r¨¦s¨¦hez, itt vannak n¨¦h¨¢ny m¨®dszer a k?por-tartalom szab¨¢lyoz¨¢s¨¢ra:
(1) Sz¨¢raz szit¨¢l¨¢si m¨®dszer: A sz¨¢raz szit¨¢l¨¢si m¨®dszert alkalmazz¨¢k a m¨¢sodlagos szit¨¢l¨® ¨¹zemben, ¨¦s a 5 mm-n¨¦l kisebb homokot a sz¨¢ll¨ªt¨®szalag k?zvetlen¨¹l a k¨¦sz homok rakt¨¢rba sz¨¢ll¨ªtja, cs?kkentve a k?por vesztes¨¦g¨¦t. A szit¨¢l¨¢s sor¨¢n a k?por egy r¨¦sze a porral keveredik ¨¦s elveszik, majd a porszed?t haszn¨¢lj¨¢k a visszanyer¨¦s¨¦re.
(2) Kevert ¨¹reg? gy¨¢rt¨¢s:homok k¨¦sz¨ªt? g¨¦peta gy¨¢rt¨¢si folyamatban k¨¦t ¨¹regt¨ªpus¨² elj¨¢r¨¢st alkalmaz: k?-k? ¨¦s k?-vas. A k?-vas ¨¹reg? z¨²z¨¢sb¨®l sz¨¢rmaz¨® g¨¦pi homok nagyobb k?por tartalommal rendelkezik, de a kop¨¢s¨¢ll¨® v¨¦d?lemez gyorsabban kopik, ¨¦s a k?lts¨¦g magasabb. A k?-k? ¨¹reg? z¨²z¨¢sb¨®l sz¨¢rmaz¨® g¨¦pi homok kisebb k?por tartalommal ¨¦s alacsonyabb k?lts¨¦ggel rendelkezik. A k¨¦t z¨²z¨¢si m¨®dszer kombin¨¢ci¨®j¨¢val ¨¦sszer?en szab¨¢lyozhat¨® a k?por tartalom.
(3) Kevert gy¨¢rt¨¢s: A homokgy¨¢rt¨® ¨¦s a rudazatos malom kombin¨¢l¨¢sa a gy¨¢rt¨®¨¹zemben n?veli a
(4) Sz¨¢raz gy¨¢rt¨¢si m¨®dszer: A mesters¨¦ges homok sz¨¢raz gy¨¢rt¨¢s¨¢nak f? folyamata, hogy a t?r¨¦s ¨¦s homokgy¨¢rt¨¢s ut¨¢ni kavicsot k?zvetlen¨¹l rezg? szit¨¢ra k¨¹ldik, ahol a 5 mm-n¨¦l nagyobb kever¨¦ket kisz?rik, ¨¦s a 5 mm-n¨¦l kisebb homokot k?zvetlen¨¹l sz¨¢ll¨ªt¨®szalagon kereszt¨¹l a k¨¦sz homoktart¨¢lyba sz¨¢ll¨ªtj¨¢k, ami cs?kkenti a k?por vesztes¨¦g¨¦t.
(5) K?por visszanyer¨¦se: A sz?r¨¦s, sz¨¢r¨ªt¨¢s ¨¦s sz¨¢raz gy¨¢rt¨¢si folyamat sor¨¢n elveszett k?port k?por-visszanyer? berendez¨¦ssel nyerj¨¦k vissza, majd az ¨ªgy visszanyert k?port egyenletesen keverj¨¦k a k¨¦sz homoktart¨¢lyban.
A fenti m¨®dszerek alkalmaz¨¢s¨¢val a k?por mennyis¨¦g¨¦t a homoktermel¨¦s sor¨¢n 10-15%-on lehet szab¨¢lyozni.





















