?²õ²õ³ú±ð´Ú´Ç²µ±ô²¹±ô¨®£ºJelenleg a b¨¢ny¨¢szati ¨¹zemekben ¨¢ltal¨¢nosan haszn¨¢lt ¨¢sv¨¢nyfeldolgoz¨® berendez¨¦sek k?z¨¦ tartoznak a t?r?berendez¨¦sek, ?rl?berendez¨¦sek, szit¨¢l¨®berekdezetek, m¨¢gneses szepar¨¢torok ¨¦s ¨²szlal¨® berendez¨¦sek.
Jelenleg a b¨¢ny¨¢szati ¨¹zemekben ¨¢ltal¨¢nosan haszn¨¢lt ¨¢sv¨¢nyfeldolgoz¨® berendez¨¦sek k?z¨¦ tartoznak a t?r?berendez¨¦sek, ?rl?berendez¨¦sek, szit¨¢l¨®berekdezetek, m¨¢gneses szepar¨¢torok ¨¦s ¨²szlal¨® berendez¨¦sek.
A k?vetkez?kben a fenti berendez¨¦sek kop¨® alkatr¨¦szeinek elemz¨¦s¨¦t ¨¦s a kop¨¢s f? okait mutatjuk be.
Z¨²z¨® berendez¨¦s
Jelenleg a gyakran haszn¨¢lt t?r?berendez¨¦sek k?z¨¦ tartoznak az ¨¢llkapocs-t?r?, a k¨²pos t?r? ¨¦s az ¨¹t? t?r?.
Az ¨¢llkapocs-t?r? kop¨® alkatr¨¦szei els?sorban a mozgathat¨® ¨¢llkapocs, a foglemez, az excentertengely ¨¦s a csap¨¢gy. A k¨²pos t?r? kop¨¢sa els?sorban a v¨¢z kop¨¢sa.
A t¨¦nyleges gy¨¢rt¨¢si folyamatban a kop¨®elemek rendellenes kop¨¢sa nemcsak a berendez¨¦s szerkezeti hib¨¢ival f¨¹gg ?ssze, hanem els?sorban az anyag kem¨¦nys¨¦g¨¦vel, az anyag durva szemcsem¨¦ret¨¦vel, a berendez¨¦s nem megfelel? ken¨¦si hat¨¢s¨¢val ¨¦s a k?rnyezeti t¨¦nyez?kkel.

A berendez¨¦s szerkezeti hib¨¢i
A berendez¨¦sek kop¨¢s¨¢nak nagy r¨¦sze a berendez¨¦s telep¨ªt¨¦s¨¦ben keletkez? hib¨¢kb¨®l sz¨¢rmazik, mint p¨¦ld¨¢ul a szerkezeti elemek kis h¨¦zagm¨¦rete, ferde szerkezeti elemek, nem megfelel? be¨¦p¨ªt¨¦si sz?gek stb., amelyek egyenetlen berendez¨¦si alkatr¨¦szek m?k?d¨¦s¨¦hez vagy egyenetlen ¨¦rintkez¨¦si er?h?z vezetnek, ami s¨²lyos helyi kop¨¢st eredm¨¦nyez.
P¨¦ld¨¢ul az ¨¢llkapocs-t?r? excentertengely¨¦nek kop¨¢sa gyakran a t?m¨ªt?h¨¹vely ¨¦s a k¨²ph¨¹vely nem megfelel? forg¨¢sa miatt k?vetkezik be, ami a k¨²ph¨¹vely tetej¨¦n l¨¦v? szor¨ªt¨®er? elveszt¨¦s¨¦hez ¨¦s az excentertengely...
A anyag kem¨¦nys¨¦ge t¨²l nagy.
Az anyag kem¨¦nys¨¦ge fontos t¨¦nyez?, amely befoly¨¢solja a t?r?er? hat¨¦konys¨¢g¨¢t, ¨¦s egyben a f? ok, ami miatt a fogt¨¢rcsa, a t?r?kamra ¨¦s m¨¢s, a nyersanyaggal k?zvetlen¨¹l ¨¦rintkez? r¨¦szek kopnak. Min¨¦l nagyobb az anyag kem¨¦nys¨¦ge, ann¨¢l nehezebb az ?sszenyom¨¢s, ¨ªgy cs?kken a t?r?er? hat¨¦konys¨¢ga, felgyorsul a kop¨¢s sebess¨¦ge, ¨¦s r?vid¨¹l a t?r? g¨¦p ¨¦lettartama.
(3) Helytelen bet?lt¨¦si m¨¦ret
Ha a bet?lt¨¦si szemcsem¨¦ret nem megfelel?, az nemcsak a t?r¨¦s hat¨¦konys¨¢g¨¢t befoly¨¢solja, hanem okozhatja is
(4) A berendez¨¦s el¨¦gtelen ken¨¦se
Az el¨¦gtelen ken¨¦s a csap¨¢gy kop¨¢s¨¢nak f? oka, mivel a csap¨¢gy nagy terhel¨¦snek van kit¨¦ve a termel¨¦s sor¨¢n, ami nagy s¨²rl¨®d¨¢st okoz a m?k?d¨¦s sor¨¢n, ¨ªgy a csap¨¢gy s¨²lyos kop¨¢snak van kit¨¦ve.
(5) K?rnyezeti t¨¦nyez?k
A k?rnyezeti t¨¦nyez?k k?z¨¹l a legnagyobb hat¨¢st a t?r?g¨¦pre a por jelenti. A t?r?g¨¦p m?k?d¨¦se sor¨¢n nagy mennyis¨¦g? por keletkezik. Ha a berendez¨¦s t?m¨ªt¨¦se nem megfelel?, a por egyr¨¦szt k¨¢ros¨ªtja a t?r?g¨¦p er?m?v¨¦t,
?rl? berendez¨¦sek
Jelenleg a b¨¢ny¨¢szati ¨¹zemekben ¨¢ltal¨¢nosan haszn¨¢lt ?rl? berendez¨¦sek k?z¨¦ tartozik a sz¨¢raz goly¨®s malom ¨¦s a nedves goly¨®s malom.
A goly¨®s malom f?k¨¦nt ac¨¦l goly¨®k seg¨ªts¨¦g¨¦vel z¨²zza a ¨¢sv¨¢nyokat, a gyakori kop¨® alkatr¨¦szek k?z¨¦ tartozik a b¨¦lel¨¦slemez, a henger, a r¨¢cselemez, a b¨¦lel¨¦slemez csavar, a fogasker¨¦k stb. ?s itt vannak a kop¨® alkatr¨¦szek kop¨¢s¨¢nak f? okai:
(1) A goly¨®s malom b¨¦lel¨¦slemez anyag¨¢nak nem megfelel? kiv¨¢laszt¨¢sa. A b¨¦lel¨¦slemez anyag¨¢nak nem megfelel? kiv¨¢laszt¨¢sa jelent?sen cs?kkenti annak f¨¢rad¨¢s¨¢ll¨®s¨¢g¨¢t ¨¦s ¨¦lettartam¨¢t, nem csak k¨¦ptelen
2) A goly¨®scsiszol¨®g¨¦p nem m?k?dik megfelel?en. Amikor a goly¨®scsiszol¨®g¨¦p rendellenes ¨¹zem¨¢llapotban van, a b¨¦l¨¦st¨¢bla kop¨¢sa megn?.
A goly¨®scsiszol¨®g¨¦p norm¨¢l m?k?d¨¦se sor¨¢n az ac¨¦lgoly¨®k ¨¦s az anyag ?sszekeverednek. Amikor az ac¨¦lgoly¨®k lecsap¨®dnak, gyakran nem ¨¹tk?znek k?zvetlen¨¹l a b¨¦l¨¦st¨¢bl¨¢val, hanem az ac¨¦lgoly¨®kkal keveredett anyag blokkolja azokat, ami v¨¦di a b¨¦l¨¦st¨¢bl¨¢t. Viszont, ha a goly¨®scsiszol¨®g¨¦p alacsony terhel¨¦ssel m?k?dik, az ac¨¦lgoly¨®k k?zvetlen¨¹l ¨¹tk?znek a b¨¦l¨¦st¨¢bl¨¢val, ami s¨²lyos kop¨¢st, s?t a b¨¦l¨¦st¨¢bla t?r¨¦s¨¦t okozhatja.
(3) A goly¨®scsiszol¨® ¨¹zemideje t¨²l hossz¨². A goly¨®scsiszol¨® nagym¨¦rt¨¦kben meghat¨¢rozza a feldolgoz¨® ¨¹zem kapacit¨¢s¨¢t. A feldolgoz¨® ¨¹zemben a goly¨®scsiszol¨® magas ¨¹zemi ar¨¢nyt mutat, ¨¦s ha nem karbantartj¨¢k id?ben, s¨²lyosb¨ªtja a v¨¦d?burkolat ¨¦s a b¨¦l¨¦stest kop¨¢s¨¢t ¨¦s ?reged¨¦s¨¦t.
(4) Nedves ?°ù±ô¨¦²õi k?rnyezetben fell¨¦p? korr¨®zi¨®. A feld¨²s¨ªt¨® ¨¹zemben a flot¨¢ci¨®s m?veletek szab¨¢lyoz¨¢s¨¢hoz ¨¢ltal¨¢ban az ?°ù±ô¨¦²õ sor¨¢n adagolnak szab¨¢lyoz¨®kat, ¨ªgy a goly¨®s malomban l¨¦v? pulp bizonyos savass¨¢got ¨¦s l¨²goss¨¢got mutat, ami ¨¢ltal¨¢ban felgyors¨ªtja a kop¨® alkatr¨¦szek korr¨®zi¨®j¨¢t.
(5) A b¨¦l¨¦slemez ¨¦s a csiszol¨®labda anyaga nem egyezik meg. A b¨¦l¨¦slemez ¨¦s a csiszol¨®labda kem¨¦nys¨¦g¨¦nek egyeznie kell, ¨¦s a csiszol¨®labda kem¨¦nys¨¦ge 2-4 HRC-vel nagyobb legyen a b¨¦l¨¦slemez¨¦n¨¦l.
Sz?r¨¦si berendez¨¦s
A sz?r¨¦si berendez¨¦s els?sorban a hullad¨¦kok oszt¨¢lyoz¨¢s¨¢ra szolg¨¢l. A koncentr¨¢torokban gyakran haszn¨¢lt sz?r¨¦si berendez¨¦sek sz¨¢mos t¨ªpus¨²ak, bele¨¦rtve a fokozatol¨® szit¨¢kat, a nagyfrekvenci¨¢s szit¨¢kat, a line¨¢ris szit¨¢kat stb. A sz?r¨¦si berendez¨¦s kop¨® alkatr¨¦szei els?sorban a szita h¨¢l¨®, a r?gz¨ªt?elemek, a csavarok stb.

A malomanyag tulajdons¨¢gai
A sz?r¨¦si berendez¨¦sekn¨¦l a sz?r¨¦si hat¨¦konys¨¢got legink¨¢bb a sz?r?ny¨ªl¨¢sok elt?m?d¨¦se befoly¨¢solja, ¨¦s a sz?r?ny¨ªl¨¢sok elt?m?d¨¦s¨¦nek m¨¦rt¨¦ke szoros ?sszef¨¹gg¨¦sben ¨¢ll a t¨¢pl¨¢l¨® ¨¦rc alakj¨¢val ¨¦s nedvess¨¦gtartalm¨¢val. Ha az ¨¦rc v¨ªztartalma t¨²l magas, az ¨¦rc viszonylag ragad¨®s ¨¦s nehezen sz¨¦tv¨¢laszthat¨®, ami a sz?r?ny¨ªl¨¢sok elt?m?d¨¦s¨¦hez vezet; ha az ¨¦rcr¨¦szecsk¨¦k hossz¨²k¨¢s alak¨²ak, viszonylag nehezen sz?rhet?k, ¨¦s ez is elt?m¨ªti a sz?r?ny¨ªl¨¢sokat.
(2) A t¨¢pl¨¢l¨¢si mennyis¨¦g t¨²l nagy
A t¨²lzott ¨¦rc t¨¢pl¨¢l¨¢sa nemcsak a szit¨¢l¨¢s hat¨¦konys¨¢g¨¢t cs?kkenti, hanem ¨¦rc felhalmoz¨®d¨¢st vagy ¨¦rc pr¨¦sel¨¦st is okozhat, ami sz?r?k¨¢rosod¨¢st, kapcsol¨®d¨¢s-t?r¨¦st ¨¦s sz?r?doboz-reped¨¦st eredm¨¦nyez. A termel¨¦s sor¨¢n a t¨¢pl¨¢l¨¢st lehet?leg egyenletesen ¨¦s stabil m¨®don kell v¨¦gezni, hogy elker¨¹lhet? legyen a t¨²lterhel¨¦s.
(3) Anyag¨¹tk?z¨¦s
A szit¨¢l¨® berendez¨¦sekn¨¦l a m?k?d¨¦s sor¨¢n fell¨¦p? maxim¨¢lis er? a t¨¢pl¨¢l¨® anyag ¨¹tk?z¨¦si ereje. Az er?s ¨¹tk?z¨¦s nemcsak a sz?r?h¨¢l¨® t?r¨¦s¨¦t okozza, hanem bizonyos k¨¢rokat is okoz a h¨¢zon ¨¦s a csavarokon.
M¨¢gneses sz¨¦tv¨¢laszt¨® berendez¨¦sek
A m¨¢gneses t¨¦r er?ss¨¦ge szerint a m¨¢gneses sz¨¦tv¨¢laszt¨®k gyenge m¨¢gneses t¨¦r?, k?zepes m¨¢gneses t¨¦r? ¨¦s er?s m¨¢gneses t¨¦r? sz¨¦tv¨¢laszt¨®kra oszthat¨®k. Jelenleg a nedves dobos m¨¢gneses sz¨¦tv¨¢laszt¨® a legelterjedtebb, ¨¦s a kop¨® alkatr¨¦szek k?z¨¦ tartozik a dob b?r, a m¨¢gneses blokk, az ¨¢rok alja, a hajt¨¢sl¨¢nc ¨¦s ¨ªgy tov¨¢bb.
?me a nedves dobos m¨¢gneses sz¨¦tv¨¢laszt¨® meghib¨¢sod¨¢s¨¢nak f? okai:
Nagy mennyis¨¦g? t?rmel¨¦k ker¨¹l a m¨¢gneses sz¨¦tv¨¢laszt¨®ba. A nagy mennyis¨¦g? t?rmel¨¦k a m¨¢gneses sz¨¦tv¨¢laszt¨®ba ker¨¹lve megkarcolhatja a henger fel¨¹let¨¦t, vagy ak¨¢r beragadt a hengert, ami a berendez¨¦s le¨¢ll¨ªt¨¢s¨¢hoz vezet; emellett a tart¨¢lytestben is kialakulhatnak lyukak, ami a tart¨¢lyban l¨¦v? ¨¦rcek sziv¨¢rg¨¢s¨¢hoz vezet.
(2) A m¨¢gnesblokk leszakad. Ha a m¨¢gneses sz¨¦tv¨¢laszt¨® dobj¨¢ban l¨¦v? m¨¢gnesblokk komolyan leszakad, a dob h¨¦ja megkarcol¨®dik, ¨¦s azonnal le kell ¨¢ll¨ªtani karbantart¨¢s c¨¦lj¨¢b¨®l.
(3) A m¨¢gneses blokk teljes¨ªtm¨¦nye cs?kken. Ha a m¨¢gneses szepar¨¢tor ¨¦lettartama t¨²l hossz¨², a m¨¢gneses blokk teljes¨ªtm¨¦nye gyeng¨¹lni fog, ¨¦s a m¨¢gneses t¨¦r er?ss¨¦ge cs?kken, ami befoly¨¢solja a v¨¢logat¨¢s hat¨¦konys¨¢g¨¢t.
(4) Rossz ken¨¦s. A rossz ken¨¦s kop¨¢shoz ¨¦s a hajt¨®m? fogaskerekeinek kop¨¢s¨¢hoz vezethet.
?szat¨¢si berendez¨¦s
Az ¨²szat¨®g¨¦p kop¨® alkatr¨¦szei els?sorban a kever?berendez¨¦s, a kapar¨®berendez¨¦s, a tart¨¢lytest, a zsaluzat ¨¦s ¨ªgy tov¨¢bb.
(1) Kever?berendez¨¦s. A kever?berendez¨¦s els?sorban a lap¨¢tos kever?t jelenti, melynek funkci¨®ja a k¨¦miai ¨¦s ¨¢sv¨¢nyi r¨¦szecsk¨¦k teljes ¨¦rintkez¨¦s¨¦nek biztos¨ªt¨¢sa, ¨¦s kiemelked? szerepet j¨¢tszik az ¨²szat¨¢si folyamatban. A kever?berendez¨¦s s¨²lyos meghib¨¢sod¨¢sa az ¨²szat¨®g¨¦p ¨¦rces¨ªt¨¦s¨¦hez ¨¦s a norm¨¢l m?k?d¨¦s¨¦nek befoly¨¢sol¨¢s¨¢hoz vezet.
(2) Flot¨¢ci¨®s g¨¦p kapar¨®ja. A flot¨¢ci¨®s g¨¦p kapar¨®ja a flot¨¢ci¨®s g¨¦p tart¨¢ly¨¢nak mindk¨¦t oldal¨¢n, felette van felszerelve. A kapar¨® tengelye rendk¨ªv¨¹l v¨¦kony tengely, ¨¦s a feldolgoz¨¢si pontoss¨¢g neh¨¦zkesen szab¨¢lyozhat¨®, ez¨¦rt pontatlans¨¢gi probl¨¦ma l¨¦phet fel. Ezen k¨ªv¨¹l a kapar¨® berendez¨¦s sz¨¢ll¨ªt¨¢s¨¢nak ¨¦s felszerel¨¦s¨¦nek folyamat¨¢ban, a darol¨¢s, sz¨¢ll¨ªt¨¢s deform¨¢ci¨®ja ¨¦s egy¨¦b probl¨¦m¨¢k miatt, a kapar¨® tengely forg¨¢sa nem lesz rugalmas, a kapar¨® tengely elt?rhet.
(3) Tart¨¢lytest. A tart¨¢lytest gyakori probl¨¦m¨¢ja a v¨ªzszerel¨¦s vagy sziv¨¢rg¨¢s, ami nem befoly¨¢solja jelent?sen az ¨¦rces¨ªt¨¦s hat¨¦konys¨¢g¨¢t, ha nem s¨²lyos, de nagy hat¨¢ssal van a k?rnyezetre. A tart¨¢lytest v¨ªzszerel¨¦s¨¦nek ¨¦s sziv¨¢rg¨¢s¨¢nak f? okai a hegeszt¨¦si hib¨¢k, a tart¨¢lytest deform¨¢ci¨®ja ¨¦s a csatlakoz¨® fel¨¹let nem megfelel? t?m¨ªt¨¦se.
(4) Kapu-berendez¨¦s. A kapu-berendez¨¦s a folyad¨¦k szintj¨¦nek szab¨¢lyoz¨¢s¨¢ra szolg¨¢l¨® mechanizmus. A flottaci¨®s g¨¦p farokr¨¦sz¨¦n van felszerelve. A flottaci¨®s g¨¦p kapuj¨¢nak gyakori be¨¢ll¨ªt¨¢sa k¨¢ros¨ªtja a k¨¦zi kereket. Ezenk¨ªv¨¹l a kapu meghib¨¢sod¨¢s¨¢nak gyakori oka az, hogy a emel¨¦s nem sima, ¨¦s ¨¢ltal¨¢ban a csavar rossz ken¨¦se, a csavar korr¨®zi¨®ja, beragad¨¢s ¨¦s egy¨¦b probl¨¦m¨¢k okozz¨¢k.





















