?²õ²õ³ú±ð´Ú´Ç²µ±ô²¹±ô¨®£ºA term¨¦szetes homok f?k¨¦nt a term¨¦szetes er?k hat¨¢s¨¢ra keletkezik, de a k?rnyezetv¨¦delem ¨¦s m¨¢s okok miatt a term¨¦szetes homok k?lts¨¦ge egyre magasabb¨¢ v¨¢lik, ¨¦s nem tudja kiel¨¦g¨ªteni a folyamatosan n?vekv? piaci ig¨¦nyeket. Ebben az esetben a g¨¦p ¨¢ltal k¨¦sz¨ªtett homok j?tt l¨¦tre, ¨¦s sz¨¦les k?rben alkalmazz¨¢k.
Mik a homok oszt¨¢lyoz¨¢sai?
A homok k¨¦t f? kateg¨®ri¨¢ba sorolhat¨®: term¨¦szetes homok ¨¦s gy¨¢rtott homok:
Term¨¦szetes homok: 5 mm-n¨¦l kisebb r¨¦szecskem¨¦ret? k?zet¨¦rz¨¦keny r¨¦szecsk¨¦k, amelyek term¨¦szetes k?r¨¹lm¨¦nyek (f?k¨¦nt a k?vek id?j¨¢r¨¢sa) k?zben keletkeztek, term¨¦szetes homoknak nevezz¨¹k.
Gy¨¢rtott homok: 4,7 MM-n¨¦l kisebb r¨¦szecskem¨¦ret? k?zet, b¨¢nya- vagy ipari hullad¨¦k r¨¦szecsk¨¦k, amelyeket mechanikai z¨²z¨¢ssal ¨¦s sz?r¨¦ssel ¨¢ll¨ªtanak el? talajelt¨¢vol¨ªt¨¢si kezel¨¦s ut¨¢n, de a puha ¨¦s id?j¨¢r¨¢snak kitett r¨¦szecsk¨¦k nem sz¨¢m¨ªtanak.

A gy¨¢rtott homok el?nyei
1. A gy¨¢rtott homok nyersanyaga r?gz¨ªtett, ¨¦s speci¨¢lis z¨²z¨®berendez¨¦ssel t?rt¨¦nt el?¨¢ll¨ªt¨¢s ut¨¢n ker¨¹l forgalomba. A g¨¦pes¨ªtett termel¨¦si m¨®d biztos¨ªtja, hogy a gy¨¢rtott homok min?s¨¦ge stabil, ¨¢ll¨ªthat¨® ¨¦s ellen?rizhet?, ¨¦s a projekt ig¨¦nyei szerint k¨¦pes ¨¢ll¨ªtani a kapcsol¨®d¨® param¨¦tereket, mint p¨¦ld¨¢ul a r¨¦szecskem¨¦ret-eloszl¨¢s ¨¦s a finoms¨¢g, ami jobb m¨¦rn?ki alkalmazhat¨®s¨¢got biztos¨ªt, mint a foly¨®homok.
2. A foly¨®homok fel¨¹lete ¨¢ltal¨¢ban sima, miut¨¢n a v¨ªz¨¢ram kimosta, m¨ªg a gy¨¢rtott homok sok szakaszb¨®l ¨¢ll ¨¦s durva fel¨¹lettel rendelkezik, ¨ªgy a g¨¦p ¨¢ltal gy¨¢rtott homok r¨¦szecsk¨¦i jobban kombin¨¢l¨®dhatnak a cement alap¨² anyagokkal, mint p¨¦ld¨¢ul a cementtel.
3. A gy¨¢rtott homok nyersanyagai sz¨¢rmazhatnak bizonyos szil¨¢rd hullad¨¦kokb¨®l. Ugyanakkor, a v¨¢rosi tervez¨¦s ¨¦s ¨¦p¨ªt¨¦s sor¨¢n, nagysz¨¢m¨² ¨¦p¨ªtkez¨¦si hullad¨¦kot lehet mobil z¨²z¨®val feldolgozni ¨¦s ¨²jrahasznos¨ªtott aggreg¨¢tumot el?¨¢ll¨ªtani, ami nemcsak a k?rnyezetszennyez¨¦s probl¨¦m¨¢j¨¢t oldja meg, hanem jav¨ªtja a term¨¦szeti er?forr¨¢sok kihaszn¨¢l¨¢si ar¨¢ny¨¢t is.
4. A foly¨®homok forr¨¢sainak hi¨¢nya ¨¦s a nyersanyag¨¢rak gyors emelked¨¦s¨¦nek id?szak¨¢ban a betonv¨¢llalatok termel¨¦si k?lts¨¦ge cs?kkenthet?, ami cs?kkenti a m¨¦rn?ki ter¨¹letre gyakorolt hat¨¢sokat.
Hogyan ¨¢ll¨ªthat¨® el? a gy¨¢rtott homok?
(1) Nyersanyagok kiv¨¢laszt¨¢sa
Nem minden anyag haszn¨¢lhat¨® g¨¦p ¨¢ltal k¨¦sz¨ªtett homok el?¨¢ll¨ªt¨¢s¨¢hoz. G¨¦p ¨¢ltal k¨¦sz¨ªtett homok el?¨¢ll¨ªt¨¢sakor a nyersanyagoknak bizonyos k?vetelm¨¦nyeknek kell megfelelni¨¹k, mint p¨¦ld¨¢ul:
1. A gy¨¢rtott homok el?¨¢ll¨ªt¨¢s¨¢hoz haszn¨¢lt nyersanyagoknak bizonyos k?vetelm¨¦nyei vannak a nyom¨®szil¨¢rds¨¢gra, ¨¦s az anyagok nem tartalmazhatnak potenci¨¢lis l¨²gos aggreg¨¢t reakci¨®t, tiszta, kem¨¦ny ¨¦s nem puha r¨¦szecsk¨¦ket kell haszn¨¢lni.
2. B¨¢nya: ker¨¹lni kell a vastag fed?r¨¦teg haszn¨¢lat¨¢t, a k?zbens? r¨¦tegekben a sok iszapot ¨¦s a gyenge min?s¨¦g? b¨¢ny¨¢kat, mint p¨¦ld¨¢ul a r¨¦teges k?zetet.
3. Expon¨¢lt k?zet nyersanyag: ha a k?zetet talajr¨¦teg fedi vagy id?j¨¢r¨¢si r¨¦teget tartalmaz, azt el kell t¨¢vol¨ªtani homokgy¨¢rt¨¢s el?tt.
A gy¨¢rtott homok el?¨¢ll¨ªt¨¢s¨¢hoz k?z?ns¨¦ges nyersanyagok: kavics, m¨¦szk?, gr¨¢nit, bazalt, andezit, homokk?, kvarcit, diabase, tuf, m¨¢rv¨¢ny, riolit, ¨¦rc; ¨¦p¨ªt¨¦si hullad¨¦k, medd?, alag¨²ti salak stb. A k?zet t¨ªpusa szerint k¨¹l?nbs¨¦gek vannak az er?ss¨¦gben ¨¦s a felhaszn¨¢l¨¢sban.

(2) Gy¨¢rt¨¢si folyamat
A g¨¦p ¨¢ltal k¨¦sz¨ªtett homok gy¨¢rt¨¢si folyamata ¨¢ltal¨¢ban a k?vetkez? szakaszokra oszthat¨®: blokk k? ¡ú durva z¨²z¨¢s ¡ú m¨¢sodlagos z¨²z¨¢s ¡ú finom z¨²z¨¢s ¡ú szit¨¢l¨¢s ¡ú por elt¨¢vol¨ªt¨¢s ¡ú g¨¦p ¨¢ltal k¨¦sz¨ªtett homok. Vagyis a homokgy¨¢rt¨¢si folyamat c¨¦lja a t?mb k? t?bbsz?ri z¨²z¨¢sa, hogy 4,75 mm-n¨¦l kisebb szemcsem¨¦ret? g¨¦p ¨¢ltal k¨¦sz¨ªtett homokot ¨¢ll¨ªtsanak el?.

(3) Homokgy¨¢rt¨¢si folyamat kiv¨¢laszt¨¢sa
A k?por elv¨¢laszt¨¢s¨¢nak m¨®dja szerint a homokgy¨¢rt¨¢si folyamatot "nedves t¨ªpus¨² homokgy¨¢rt¨¢sra", "sz¨¢raz t¨ªpus¨² homokgy¨¢rt¨¢sra" ¨¦s "f¨¦l sz¨¢raz homokgy¨¢rt¨¢sra" lehet osztani; a folyamat ¨¢raml¨¢sa szerint "k¨¹l?n¨¢ll¨® homokgy¨¢rt¨¢sra" ¨¦s "egy¨¹ttm?k?d? homokgy¨¢rt¨¢sra"; a strukt¨²ra alapj¨¢n "s¨ªkt¨ªpus¨² homokgy¨¢rt¨¢sra" ¨¦s "torony t¨ªpus¨² homokgy¨¢rt¨¢sra".
A nedves t¨ªpus¨² homokgy¨¢rt¨¢st els?sorban kavics ¨¦s m¨¢s, nagy iszap tartalm¨² nyersanyagok eset¨¦ben alkalmazz¨¢k, ami hat¨¦konyan cs?kkentheti az iszap tartalm¨¢t, de a finom homok vesztes¨¦ge s¨²lyos, ¨¦s elegend? v¨ªzforr¨¢sra van sz¨¹ks¨¦g. A sz¨¢raz t¨ªpus¨² homokot els?sorban hegyi kavics alap¨² homokgy¨¢rt¨¢sra haszn¨¢lj¨¢k. A finom homoknak nincs vesztes¨¦ge, a k?por tartalma kontroll¨¢lhat¨®, ¨¦s a homok oszt¨¢lyoz¨¢sa ¨¦letszer?bb, de szigor¨² k?vetelm¨¦nyek vannak a nyersanyag iszap tartalm¨¢ra n¨¦zve.





















