?²õ²õ³ú±ð´Ú´Ç²µ±ô²¹±ô¨®£ºA z¨²z¨® ¨¦s a sokkol¨® k?z?s berendez¨¦sek az aggreg¨¢tumok ipar¨¢g¨¢ban. A nyilv¨¢nval¨® k¨¹l?nbs¨¦g a z¨²z¨® ¨¦s a sokkol¨® k?z?tt a szerkezet ¨¦s a munk¨¢elv.
A z¨²z¨® ¨¦s a sokkol¨® k?z?s berendez¨¦sek az aggreg¨¢tumok ipar¨¢g¨¢ban. De sok ember tal¨¢n nem ismeri ?ket nagyon j¨®l, k¨¹l?n?sen azok sz¨¢m¨¢ra, akik ebben a ter¨¹leten kezdenek.
Gyakran feltessz¨¹k ezt a k¨¦rd¨¦st, ma besz¨¦lni fogunk a k¨¦t z¨²z¨® k?z?tti k¨¹l?nbs¨¦gr?l.
A nyilv¨¢nval¨® k¨¹l?nbs¨¦g a z¨²z¨® ¨¦s a sokkol¨® k?z?tt a szerkezet ¨¦s a munk¨¢elv.

Az el?bbi munkam¨®dja hajl¨ªt¨® pr¨¦sel¨¦s, ¨¦s az anyag a mozg¨® ¨¦s ¨¢ll¨® z¨²z¨® ¨¢ltal alkotott z¨²z¨®kamr¨¢ban t?rik ?ssze. Az ut¨®bbi az ¨¹tk?z¨¦ses t?r¨¦s elv¨¦t alkalmazza. Az anyag t?bbsz?r ?sszet?rik a forg¨®r¨¦sz (lapkalap) ¨¦s a szembel¨¦p¨¦s k?z?tt.
Sok embernek ismernie kell az elvet. Teh¨¢t ma a t¨¦nyleges termel¨¦sbeli k¨¹l?nbs¨¦geik elemz¨¦s¨¦re ?sszpontos¨ªtunk.
1. K¨¹l?nb?z? alkalmaz¨¢si ter¨¹letek
1) Az anyagok kem¨¦nys¨¦ge
A z¨²z¨® k¨¹l?nb?z? kem¨¦nys¨¦g? anyagokat tud t?rni, amelyek nyom¨®szil¨¢rds¨¢ga 300-350 MPA k?z?tt van. A sokkol¨® viszont alkalmas alacsony szil¨¢rds¨¢g¨², t?r¨¦keny anyagok, p¨¦ld¨¢ul m¨¦szk? t?r¨¦s¨¦re. Ha kem¨¦ny k?vet dolgozunk fel sokkol¨®val, az nagy k¨¢rokat okoz a s¨¦r¨¹l¨¦keny alkatr¨¦szekben, ¨¦s ler?vid¨ªti a z¨²z¨® ¨¦lettartam¨¢t.
2) Anyagm¨¦ret
?ltal¨¢noss¨¢gban elmondhat¨®, hogy a z¨²z¨® jobban alkalmas nagy k?anyagok feldolgoz¨¢s¨¢ra, amelyek bet¨¢pl¨¢l¨¢si m¨¦rete nem haladja meg az 1 m¨¦tert (a berendez¨¦s t¨ªpus¨¢t¨®l ¨¦s a gy¨¢rt¨®t¨®l f¨¹gg?en). ?gy sz¨¦les k?rben haszn¨¢lj¨¢k b¨¢ny¨¢kban ¨¦s k?fejt?kben. M¨ªg a sokkol¨®t ¨¢ltal¨¢ban kis k?anyagok t?r¨¦s¨¦re haszn¨¢lj¨¢k, ¨¦s a bet¨¢pl¨¢l¨¢si m¨¦rete kisebb, mint a z¨²z¨®n¨¢l.
2. K¨¹l?nb?z? alkalmaz¨¢sok
J¨®l ismert, hogy a t?r¨¦si, homokgy¨¢rt¨¢si ¨¦s ¨¦rcsiszol¨¢si gy¨¢rt¨®soron a z¨²z¨®t a durva t?r¨¦shez haszn¨¢lj¨¢k els?dleges t?r¨¦si berendez¨¦sk¨¦nt (finom z¨²z¨® k?zepes vagy finom t?r¨¦shez haszn¨¢lhat¨®), m¨ªg a sokkol¨®t ¨¢ltal¨¢ban k?zepes vagy finom t?r¨¦shez haszn¨¢lj¨¢k m¨¢sodlagos vagy harmadlagos t?r¨¦si berendez¨¦sk¨¦nt.
3. K¨¹l?nb?z? kapacit¨¢sok
A z¨²z¨® kapacit¨¢sa nagyobb, mint a sokkol¨®¨¦. ?ltal¨¢ban v¨¦ve a z¨²z¨® kibocs¨¢t¨¢sa el¨¦rheti a 600-800 tonn¨¢t ¨®r¨¢nk¨¦nt (a gy¨¢rt¨®t¨®l ¨¦s a term¨¦kmodell?l f¨¹gg?en), m¨ªg a sokkol¨® kibocs¨¢t¨¢sa k?r¨¹lbel¨¹l 260-450 tonna ¨®r¨¢nk¨¦nt.
4. K¨¹l?nb?z? kis¨¹l¨¦si finoms¨¢gok
D¨²rva t?r¨¦si berendez¨¦sk¨¦nt a z¨²z¨® finoms¨¢ga nagy, ¨¢ltal¨¢ban 300-350 mm alatt (a gy¨¢rt¨®t¨®l ¨¦s a term¨¦kmodell?l f¨¹gg?en). Mint k?zepes vagy finom t?r¨¦si berendez¨¦s, a sokkol¨® kibocs¨¢t¨¢si finoms¨¢ga kisebb.
Term¨¦szetesen meg kell jegyezni, hogy a k¨¹l?nb?z? anyagi tulajdons¨¢gok miatt a k¨¹l?nf¨¦le berendez¨¦sek kis¨¹t¨¦se sor¨¢n elt¨¦r¨¦sek l¨¦phetnek fel.
5. K¨¹l?nb?z? Ki¨¢raml¨¢si R¨¦szecske
A fogkr¨¦mz¨²z¨® k¨¦szterm¨¦keinek szemcseform¨¢ja nem ide¨¢lis, mivel t¨²lzottan megny¨²lt ¨¦s flakon alak¨² r¨¦szecsk¨¦k tal¨¢lhat¨®k benne. Ezzel szemben a degrad¨¢lt z¨²z¨® k¨¦szterm¨¦keinek szemcseform¨¢ja j¨®, ¨¦s a r¨¦szecsk¨¦i jobbak, mint a k¨²pz¨²z¨®¨¦.
Ez¨¦rt a gyakorlatban a fogkr¨¦mz¨²z¨®t ¨¢ltal¨¢ban a degrad¨¢lt z¨²z¨® ut¨¢n konfigur¨¢lj¨¢k a tov¨¢bbi form¨¢l¨¢s ¨¦rdek¨¦ben. Ez a kombin¨¢ci¨® is gyakoribb.
6. K¨¹l?nb?z? ?rak
?ltal¨¢noss¨¢gban elmondhat¨®, hogy a fogkr¨¦mz¨²z¨® ¨¢ra alacsonyabb, mint a degrad¨¢lt z¨²z¨®¨¦, mivel a hagyom¨¢nyos z¨²z¨®berendez¨¦s, a fogkr¨¦mz¨²z¨® egyes szempontokban, mint p¨¦ld¨¢ul teljes¨ªtm¨¦ny, min?s¨¦g, energiafogyaszt¨¢s stabilabb. Ez kiel¨¦g¨ªti a felhaszn¨¢l¨®k ig¨¦nyeit, ¨ªgy ez a k?lts¨¦ghat¨¦kony berendez¨¦s k?nnyebben felh¨ªvja a felhaszn¨¢l¨®k figyelm¨¦t.





















