?²õ²õ³ú±ð´Ú´Ç²µ±ô²¹±ô¨®£ºAz elm¨²lt ¨¦vekben a kavics-aggreg¨¢t ipar¨¢g az ?kol¨®giai, k?rnyezeti ¨¦s fenntarthat¨® fejl?d¨¦s ir¨¢ny¨¢ba halad.
Az elm¨²lt ¨¦vekben a kavics-aggreg¨¢t ipar¨¢g az ?kol¨®giai, k?rnyezeti ¨¦s fenntarthat¨® fejl?d¨¦s ir¨¢ny¨¢ba halad. A kavics-aggreg¨¢t hatalmas ¨¦s n¨¦lk¨¹l?zhetetlen alapanyag lett a k?zleked¨¦si projektekben, mint p¨¦ld¨¢ul hidak, v¨ªz¨¹gyi l¨¦tes¨ªtm¨¦nyek, utak stb.
Mindazon¨¢ltal a piaci t¨¦nyez?k, a nyersanyagok ¨¦s a tervez?egys¨¦gek sz¨ªnvonala miatt n¨¦h¨¢ny probl¨¦ma mer¨¹l fel a sok ¨¹zem termel¨¦s¨¦ben ¨¦s m?k?d¨¦s¨¦ben.
Ez a tanulm¨¢ny a homok- ¨¦s kavicsaggreg¨¢tum-gy¨¢rt¨® vonal gyakori probl¨¦m¨¢it ¨¦s a hozz¨¢juk tartoz¨® fejleszt¨¦si int¨¦zked¨¦seket elemzi, kiz¨¢r¨®lag referenciak¨¦nt.



1. Alapvet? berendez¨¦sek kiv¨¢laszt¨¢sa
A kavicsaggreg¨¢tum-gy¨¢rt¨® vonal sikere els?sorban a megfelel? berendez¨¦s-kiv¨¢laszt¨¢son m¨²lik, amely ¨¢ltal¨¢ban a term¨¦k kem¨¦nys¨¦g¨¦t?l, a talajtartalomt¨®l ¨¦s a korroz¨ªv indexekt?l f¨¹gg.
N¨¦h¨¢ny gy¨¢rt¨® nem fordul hivatalos tervez?irod¨¢khoz, vagy m¨¢s v¨¢llalatok berendez¨¦s-kiv¨¢laszt¨¢s¨¢t m¨¢solja, ami nem felel meg a saj¨¢t gy¨¢rt¨¢si val¨®s¨¢guknak, ami indokolatlan kiv¨¢laszt¨¢shoz ¨¦s egy¨¦b probl¨¦m¨¢khoz vezethet.
P¨¦ld¨¢ul a nagy korr¨®zivit¨¢s¨² ¨¦s kem¨¦nys¨¦g? bazalt, gr¨¢nit, diab¨¢z ¨¦s m¨¢s anyagok apr¨ªt¨¢s¨¢n¨¢l, jobb term¨¦kpartikumm¨¦ret el¨¦r¨¦s¨¦hez f?k¨¦nt kalap¨¢csos vagy ¨¹t?d¨¦ses z¨²z¨®kat alkalmaznak a gy¨¢rt¨®soron. Az ilyen z¨²z¨®k berendez¨¦si k?lts¨¦ge azonban nagy, ¨¦s a kalap¨¢csfej vagy az ¨¹t?lap, mint s¨¦r¨¹l¨¦keny alkatr¨¦szek gyakran cser¨¦lend?k, ami viszonylag magas gy¨¢rt¨¢si k?lts¨¦get eredm¨¦nyez, ami nem kedvez? a piaci versenyhez.
Ennek a probl¨¦m¨¢nak a megold¨¢sa m¨¦g a folyamat m¨®dos¨ªt¨¢s¨¢val is neh¨¦zkes. Kiz¨¢r¨®lag a pr¨¦sel? t?r?, p¨¦ld¨¢ul k¨²pos t?r? cser¨¦j¨¦vel biztos¨ªthat¨® a gy¨¢rt¨®sor stabil m?k?d¨¦se ¨¦s fenntarthat¨® fejl?d¨¦se.
2. Anyag¨¢tad¨¢si es¨¦s
1) K¨¦t f? es¨¦si pont okozza az anyag¨¢tad¨¢st ¨¦s sz¨¢ll¨ªt¨¢st: rezg?sz?r? be?ml?, durva t?r¨¦s? kil¨¦p? ¨¦s rezg?sz?r? be?ml?. Amikor az anyagok a rezg?sz?r?be ker¨¹lnek, a nagy es¨¦s k?z?tt¨¹k elker¨¹lhetetlen¨¹l bizonyos m¨¦rt¨¦k? ¨¹tk?z¨¦st okoz a sz?r?lemezen, ez¨¢ltal kop¨¢st okozva a sz?r?lemezen.
Jav¨ªt¨¢si int¨¦zked¨¦sek:
A tartal¨¦k t¨¢vols¨¢g megfelel?en be¨¢ll¨ªthat¨® a szitanyomlap kop¨¢s¨¢nak cs?kkent¨¦s¨¦re, vagy a rezg?szita szitanyomlap fej¨¦nek ¨¹tk?z¨¦si z¨®n¨¢j¨¢ba sz¨¢ll¨ªt¨®szalag-szalagot lehet telep¨ªteni az anyagok szitanyomlapra gyakorolt ¨¹tk?z¨¦s¨¦nek cs?kkent¨¦s¨¦re.
2) A durva t?r? berendez¨¦s ¨¢ltal¨¢ban beton alapozattal rendelkezik, ¨¦s jelent?s szintk¨¹l?nbs¨¦g van a kisz¨ªv¨® ny¨ªl¨¢s ¨¦s a sz¨¢ll¨ªt¨®szalag-g¨¦p k?z?tt. A durva t?r? kisz¨ªv¨¢sa vesztes¨¦get okoz a sz¨¢ll¨ªt¨®szalag-g¨¦pen, ¨¦s ak¨¢r ?sszet?rheti a puffer g?rg?t is.
Jav¨ªt¨¢si int¨¦zked¨¦sek:
A puffer¨¢gyat a pufferhenger helyettes¨ªt¨¦s¨¦re lehet haszn¨¢lni az anyagok lecsap¨®d¨¢s¨¢nak ¨¦s kop¨¢s¨¢nak cs?kkent¨¦s¨¦re a lefel¨¦ es? berendez¨¦sekn¨¦l; Ezenk¨ªv¨¹l nagy zuhan¨¢s eset¨¦n, ha elegend? hely van a berendez¨¦sek elrendez¨¦s¨¦hez, pufferberendez¨¦seket lehet hozz¨¢adni a zuhan¨¢sb¨®l ered? berendez¨¦svesztes¨¦g pufferel¨¦s¨¦re ¨¦s cs?kkent¨¦s¨¦re.
3. Az anyagcs¨²szda kop¨¢sa
A homok ¨¦s kavics aggreg¨¢tumoknak t?bb ¨¦le ¨¦s sarka van, ¨¦s egyes anyagok bizonyos kop¨¢skelt? hat¨¢s¨²ak. Emellett a sz¨¢ll¨ªt¨¢s sor¨¢n nagy zuhan¨¢s is probl¨¦m¨¢t okoz, ami ler?vid¨ªti a berendez¨¦s ¨¦lettartam¨¢t.
Jav¨ªt¨¢si int¨¦zked¨¦sek:
A lef?ldel? lemeznek nagy ¨¹tk?z¨¦si er?vel a cs¨²szd¨¢n bel¨¹l kell elhelyezkednie; Kis ¨¹tk?z¨¦si er? eset¨¦n a cs¨²szda anyag¨¢nak ac¨¦llemez¨¦t min¨¦l vastagabb¨¢ kell tenni, ¨¦s az anyag kop¨¢s¨¢ll¨® bevonat¨¢t a cs¨²szd¨¢n bel¨¹l kell elk¨¦sz¨ªteni. Ezt a kialak¨ªt¨¢st ker¨¹lni kell a k?nnyen elt?m?d? anyagok eset¨¦n.
4. Sil¨®
A homok ¨¦s kavics aggreg¨¢tum gy¨¢rt¨®vonal tartalmazza a term¨¦k t¨¢rol¨¢s¨¢t, a k?por t¨¢rol¨¢s¨¢t, a durva t?r¨¦s t¨¢pl¨¢l¨® tart¨¢ly¨¢t, a k?zepes ¨¦s finom t?r¨¦s, valamint a homokk¨¦sz¨ªt? puffer tart¨¢lyt.
1) A durva t?r¨¦s t¨¢pl¨¢l¨® tart¨¢ly f?leg a tart¨¢ly oldal¨¹r¨ªt? ny¨ªl¨¢s¨¢t "ajt¨®" alakban tervezte.
Jav¨ªt¨¢si int¨¦zked¨¦sek:
A bontat¨®kocsi b¨¢rmikor elhelyezhet? a takarm¨¢nyoz¨® ny¨ªl¨¢s mellett az anyag tiszt¨ªt¨¢s¨¢hoz.
2) A szezonon k¨ªv¨¹l a takarm¨¢nyoz¨® tart¨¢ly oldalki?ml?j¨¦t ¨¢talak¨ªtj¨¢k, ¨¦s a felhalmoz¨®dott anyag holt sark¨¢nak elt¨¢vol¨ªt¨¢s¨¢t el?seg¨ªt? "ford¨ªtott nyolcas" trap¨¦z szerkezetet alkalmazz¨¢k. A k?zepes finoms¨¢g¨² t?r¨¦s ¨¦s homok el?¨¢ll¨ªt¨¢s¨¢ra szolg¨¢l¨® puffer tart¨¢ly alja t?bbnyire lapos fenek? ac¨¦ltart¨¢ly szerkezet. A gy¨¢rt¨®sor ¨¹zem k?zben, ha a tart¨¢ly alj¨¢n az anyag ?ssznyom¨¢sa t¨²l nagy, az ac¨¦ltart¨¢ly alja s¨¹llyed ¨¦s deform¨¢l¨®dik, ami a min?s¨¦g roml¨¢s¨¢hoz vezethet.
Jav¨ªt¨¢si int¨¦zked¨¦sek:
Ebben az esetben sz¨¹ks¨¦ges a rakt¨¢r alj¨¢nak meger?s¨ªt¨¦se. A lapos fen¨¦j? ac¨¦l rakt¨¢r szerkezet¨¦t lehet?leg ne alkalmazz¨¢k a tervez¨¦s sor¨¢n. Amennyiben a lapos fen¨¦j? rakt¨¢r szerkezet elker¨¹lhetetlen, beton szerkezet? rakt¨¢r alj¨¢t lehet v¨¢lasztani.
5. K?rnyezeti k¨¦rd¨¦sek
A hivatalosan tervezett gy¨¢rt¨®sor k?rnyezeti min?s¨¦ge meg kell, hogy feleljen a nemzetk?zi k?vetelm¨¦nyeknek, de m¨¦g mindig vannak olyan gy¨¢rt¨®sorok, amelyek a k¨¦szterm¨¦k kirakod¨® gar¨¢zs¨¢ban ¨¦s a m¨¢sodlagos ¨¹t??rl? k?zel¨¦ben helyezkednek el, viszonylag nagy pormennyis¨¦ggel.
´³²¹±¹¨ª³Ù¨¢²õ´Ç°ì:
Ennek a probl¨¦m¨¢nak a megold¨¢s¨¢ra el?sz?r a porgy?jt?pontok elhelyezked¨¦s¨¦t ¨¦s sz¨¢m¨¢t figyelembe v¨¦ve, a t?r?berendez¨¦s kil¨¦p¨¦si pontja el?tt ¨¦s m?g?tt elegend? leveg?mennyis¨¦g? porgy?jt?t kell elhelyezni a por cs?kkent¨¦se ¨¦rdek¨¦ben.
Ha a por a k¨¦szterm¨¦k bet?lt? gar¨¢zs k?zel¨¦ben van, a porgy?jt? mellett egy centrifug¨¢lis ventil¨¢tort lehet elhelyezni a rakt¨¢r tetej¨¦n l¨¦v? porgy?jt? ¨¦s a nagyt¨¦rfogat¨² g¨¦p k?z?tt, ¨¦s a nagyt¨¦rfogat¨² g¨¦p kil¨¦p¨¦si ny¨ªl¨¢s¨¢n¨¢l v¨ªzspernye-rendszert lehet elhelyezni a por cs?kkent¨¦se ¨¦rdek¨¦ben.
A felhalmozott anyagb¨®l rendezetlen por keletkezik, ¨¦s a halmoz¨¢s magass¨¢g¨¢t ¨¦s kapacit¨¢s¨¢t ¨²gy lehet kisz¨¢m¨ªtani, hogy v¨ªzsug¨¢ros porlev¨¢laszt¨® eszk?zt adjanak hozz¨¢.
6. Egy¨¦b k¨¦rd¨¦sek
1) A gy¨¢rt¨®sor ¨¹zem k?zben a rezg? szita t¨²lzott terhel¨¦se a t¨¢pl¨¢l¨®hoz gyakran a gerjeszt? fogaskerekeinek kop¨¢s¨¢hoz vezet. A kop¨¢s probl¨¦m¨¢j¨¢ra ¨¢ltal¨¢ban a gy¨¢rt¨®sori berendez¨¦sek telep¨ªt¨¦si sz?g¨¦nek be¨¢ll¨ªt¨¢s¨¢val, vagy a frekvenciav¨¢lt¨® lass¨² ind¨ªt¨¢s¨¢nak n?vel¨¦s¨¦vel lehet cs?kkenteni a berendez¨¦s kop¨¢s¨¢t.
2) Ezenk¨ªv¨¹l a tervez¨¦si probl¨¦m¨¢k miatt az egyes sz¨¢ll¨ªt¨®szalagok sorozatban okoznak termel¨¦si probl¨¦m¨¢kat a modellek inkompatibilit¨¢sa miatt. Ebben az esetben a sz¨¢ll¨ªt¨®szalag sebess¨¦g¨¦t a meghajt¨¢srendszer cser¨¦j¨¦vel n?velve lehet a sz¨¢ll¨ªt¨®k¨¦pess¨¦get n?velni.
3) A rezg¨¦stechnikai berendez¨¦s be- ¨¦s kivezet¨¦seinek s¨¦r¨¹l¨¦se miatt bek?vetkez? anyagsziv¨¢rg¨¢s miatt a hullad¨¦k sz¨¢ll¨ªt¨®szalag szalagot lehet haszn¨¢lni a puha ¨¦s nem tart¨®s v¨¢szon helyettes¨ªt¨¦s¨¦re, ¨ªgy meger?s¨ªtve a berendez¨¦s t?m¨ªtetts¨¦g¨¦t ¨¦s meghosszabb¨ªtva a berendez¨¦s ¨¦lettartam¨¢t.





















