?²õ²õ³ú±ð´Ú´Ç²µ±ô²¹±ô¨®£ºMilyen a gyakori z¨²z¨¢sm¨®dszer a z¨²z¨®k eset¨¦ben: Z¨²z¨¢s m¨®dszere: k¨¦t z¨²z¨® munkalapot haszn¨¢l a term¨¦k nyom¨¢s¨¢ra.

Milyen a gyakori t?r¨¦sm¨®dszer a t?r?g¨¦pekn¨¦l?

T?r¨¦s m¨®dszer: K¨¦t z¨²z¨® munkafel¨¹lettel a nyom¨¢s n?vel¨¦s¨¦vel z¨²zz¨¢k a anyagot. E m¨®dszer jellemz?je, hogy az er? fokozatosan n?vekszik, ¨¦s a hat¨®er? tartom¨¢nya nagyobb;

Z¨²z¨¢sos m¨®dszer:a anyagot ¨¦les fogakkal a anyagba be¨¦kelve l¨¦trehozott er?vel t?rik ?ssze, ¨¦s a jellemz?je, hogy az er? tartom¨¢nya koncentr¨¢lt, ¨¦s helyi t?r¨¦s k?vetkezik be;
Reped¨¦ses m¨®dszer:A anyagot t?r¨¦skor a szemben l¨¦v? ir¨¢nyban koncentr¨¢lt hajl¨ªt¨® er? okozza a t?r¨¦st ¨¦s a darabol¨¢s¨¢t. Ezt a m¨®dszert az jellemzi, hogy
?°ù±ô¨¦²õ ¨¦s leszak¨ªt¨¢s m¨®dszere:A t?r? munkalap relat¨ªve mozog az anyagon, ez¨¢ltal v¨¢g¨®er?t gener¨¢l az anyagon. Ez az er? hat az ¨¦rcre ¨¦s alkalmas finom anyagok ?°ù±ô¨¦²õ¨¦re.
?t?d¨¦ses m¨®dszer:A t?r?er? pillanatszer?en hat az anyagra, ez¨¦rt er?-t?r¨¦snek is nevezik.
Ezut¨¢n a t?r?berendez¨¦s t?r? m¨®dszer¨¦t k¨¦t t¨ªpusra osztj¨¢k:mechanikai t?r¨¦s ¨¦s nem mechanikai t?r¨¦s.
A mechanikai t?r¨¦s k¨¹ls? t?r¨¦s m¨®dba, t?r¨¦sbe, ¨¹t?d¨¦ses t?r¨¦sbe, ?°ù±ô¨¦²ões t?r¨¦sbe oszthat¨®.
A nem mechanikai ?°ù±ô¨¦²õ mag¨¢ban foglalja: robban¨¢sos ?°ù±ô¨¦²õt, hidraulikus ?°ù±ô¨¦²õt, ultrahangos ?°ù±ô¨¦²õt (azaz ultrahangos nagyfrekvenci¨¢s rezg¨¦s ¨¹tk?z¨¦s¨¦nek felhaszn¨¢l¨¢s¨¢val a term¨¦k t?r¨¦s¨¦t), termikus reped¨¦st (azaz a term¨¦k felmeleg¨ªt¨¦s¨¦t, k?rnyez? nyom¨¢s¨¢nak megv¨¢ltoztat¨¢s¨¢t a t?r¨¦s ¨¦rdek¨¦ben), nagyfrekvenci¨¢s elektrom¨¢gneses hull¨¢mhas¨ªt¨¢s (nagyfrekvenci¨¢s vagy t¨²lfrekvenci¨¢s elektrom¨¢gneses hull¨¢mok (3000 MHz/s felett) felhaszn¨¢l¨¢s¨¢val a term¨¦k fel¨¹let¨¦nek nagy h?m¨¦rs¨¦kletre meleg¨ªt¨¦s¨¦t, hatalmas fesz¨¹lts¨¦g l¨¦trehoz¨¢s¨¢t a t?r¨¦s ¨¦rdek¨¦ben), v¨ªzer?m?i hat¨¢s¨² t?r¨¦st (ionos folyad¨¦k felhaszn¨¢l¨¢s¨¢val r?vid idej? impulzus-nagyfesz¨¹lts¨¦g el?¨¢ll¨ªt¨¢s¨¢t).